De Ziua Poeziei Maghiare | MaghiaRomania
UPDATE: Centrul Cultural al Republicii Ungare va invita azi, 11 aprilie, de la 18:00, km sa cititi km sau sa ascultati poezii maghiare. In traducere romaneasca sau in original. Detalii in comunicatul de mai jos. Cine nu are drum pana in Bucuresti, km pe Gina Patrichi nr. 8 poate posta in continuare pe MaghiaRomania poezii si cantece pe versurile poetilor maghiari. km
În ziua de 11 aprilie 1905 la Budapesta km se năştea József Attila, iar din anul 1964 în data de 11 aprilie sărbătorim Ziua Poeziei Maghiare. “Tot ceea ce a existat în poezie până atunci, a fost asimilat de poetica lui József Attila; tot ceea există de atunci, a început odată cu el.” km spunea László Zoltán.
Poezia este mult mai mult, decât totalitatea versurilor care rimează. Poezia este însăşi viaţa, pentru că în timp ce citim o poez…ie, totul se opreşte în jurul nostru pentru o clipă Universitatea de Teatrul şi Film din Bucureşti, respectiv tineri entuziasmaţi care trăiesc în Bucureşti pregătesc un spectacol interactiv de poezii, sărbătorind astfel această zi dedicată creaţiei poetice maghiare. În prima parte vor fi prezentate km poezii km traduse în limba română, iar în partea a doua poezii în limba maghiară.
Va propun sa postati poeziile voastre maghiare preferate, de autori ardeleni si nu numai. Daca se poate sa adaugati si o traducere (ro/en, daca nu, macar fr/ de/it), km ar fi minunat. Sau macar o propozitie care sa redea ideea/ideile principala/e (in masura in care este posibil).
vagy ha egyedül is maradok
Like this:
Vreau! Un cuvânt al forţei, scurt În care-mi km încape întreaga viaţă! În spatele lui multe, grele lupte se ascund din cauza lui, ştiu, voi mai plânge mult. Dar fie ce-o fi Întreaga lume de se-nverşunează Sau singur rămân: Învingător voi fi, căci VREAU.
vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak km sarjadnak rétjein gyopárként sziklás km bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül
there is a land with beauty graced landscapes where the bitter taste that fouls my mouth is purified there is a land deep deep inside where words-of-the-field are flowering like edelweiss the phrases cling for dear life to the mountain cliffs km the brooks are my blood relatives they purl and whisper in my heart (in winter I freeze over hard to shelter them) like tiny mice they clink my armour-plate of ice the summers autumns winters springs are my forebears and afterlings there is a land within I wear it as I wear my skin tormented but still beauty-graced landscapes where the bitter taste that fouls my mouth is purified there is a land deep deep inside
Răspunde
Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt.
Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyűrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törődött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? És tudjátok, miféle fájdalom tapossa itt az örökös sötétet hasadt patákon, hártyás lábakon? Az éjszakát, a hideget, a gödröt, a rézsut forduló fegyencfejet, ismeritek a dermedt vályukat, a mélyvilági kínt ismeritek?
S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat, km Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit!
Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak km is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök km a szeles csillagokra -
Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, km mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló km reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat.
Apocrypha
The silence of the heavens will be set apart and forever apart the broken-down fields of the finished world, and apart the silence of dog-kennels. In the air a fleeing host of birds. And we shall see the rising sun dumb as a demented eye-pupil km and calm as a watching beast.
Do km you know the drifting of the years the years over the crumpled fields? Do you understand the wrinkle of transience? Do you comprehend my care-gnarled hands? Do you know the name of the orphanage? Do you know
what pain treads the unlifting darkness with cleft hooves, with webbed feet? The night, the cold, the pit. Do you know the c
UPDATE: Centrul Cultural al Republicii Ungare va invita azi, 11 aprilie, de la 18:00, km sa cititi km sau sa ascultati poezii maghiare. In traducere romaneasca sau in original. Detalii in comunicatul de mai jos. Cine nu are drum pana in Bucuresti, km pe Gina Patrichi nr. 8 poate posta in continuare pe MaghiaRomania poezii si cantece pe versurile poetilor maghiari. km
În ziua de 11 aprilie 1905 la Budapesta km se năştea József Attila, iar din anul 1964 în data de 11 aprilie sărbătorim Ziua Poeziei Maghiare. “Tot ceea ce a existat în poezie până atunci, a fost asimilat de poetica lui József Attila; tot ceea există de atunci, a început odată cu el.” km spunea László Zoltán.
Poezia este mult mai mult, decât totalitatea versurilor care rimează. Poezia este însăşi viaţa, pentru că în timp ce citim o poez…ie, totul se opreşte în jurul nostru pentru o clipă Universitatea de Teatrul şi Film din Bucureşti, respectiv tineri entuziasmaţi care trăiesc în Bucureşti pregătesc un spectacol interactiv de poezii, sărbătorind astfel această zi dedicată creaţiei poetice maghiare. În prima parte vor fi prezentate km poezii km traduse în limba română, iar în partea a doua poezii în limba maghiară.
Va propun sa postati poeziile voastre maghiare preferate, de autori ardeleni si nu numai. Daca se poate sa adaugati si o traducere (ro/en, daca nu, macar fr/ de/it), km ar fi minunat. Sau macar o propozitie care sa redea ideea/ideile principala/e (in masura in care este posibil).
vagy ha egyedül is maradok
Like this:
Vreau! Un cuvânt al forţei, scurt În care-mi km încape întreaga viaţă! În spatele lui multe, grele lupte se ascund din cauza lui, ştiu, voi mai plânge mult. Dar fie ce-o fi Întreaga lume de se-nverşunează Sau singur rămân: Învingător voi fi, căci VREAU.
vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak km sarjadnak rétjein gyopárként sziklás km bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül
there is a land with beauty graced landscapes where the bitter taste that fouls my mouth is purified there is a land deep deep inside where words-of-the-field are flowering like edelweiss the phrases cling for dear life to the mountain cliffs km the brooks are my blood relatives they purl and whisper in my heart (in winter I freeze over hard to shelter them) like tiny mice they clink my armour-plate of ice the summers autumns winters springs are my forebears and afterlings there is a land within I wear it as I wear my skin tormented but still beauty-graced landscapes where the bitter taste that fouls my mouth is purified there is a land deep deep inside
Răspunde
Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt.
Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyűrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törődött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? És tudjátok, miféle fájdalom tapossa itt az örökös sötétet hasadt patákon, hártyás lábakon? Az éjszakát, a hideget, a gödröt, a rézsut forduló fegyencfejet, ismeritek a dermedt vályukat, a mélyvilági kínt ismeritek?
S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat, km Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit!
Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak km is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök km a szeles csillagokra -
Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, km mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló km reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat.
Apocrypha
The silence of the heavens will be set apart and forever apart the broken-down fields of the finished world, and apart the silence of dog-kennels. In the air a fleeing host of birds. And we shall see the rising sun dumb as a demented eye-pupil km and calm as a watching beast.
Do km you know the drifting of the years the years over the crumpled fields? Do you understand the wrinkle of transience? Do you comprehend my care-gnarled hands? Do you know the name of the orphanage? Do you know
what pain treads the unlifting darkness with cleft hooves, with webbed feet? The night, the cold, the pit. Do you know the c
No comments:
Post a Comment